Lian Orluli — Projetu rua ne’e kompostu husi Jardi palku haksolok no momentu Dom Aleixo, ne’ebé antes ne’e husi Projetu Dezenvolvimentu Integradu Munisípal, PDIM, ho finasiamentu ne’ebe ki’ik fo ba Pograma Nasionál desenvolvimentu suku PNDS, direta ba xefi suku sira tuir orientasaun husi Autoridade munisipiu hodi halo rekonstrusaun tuir kalendariu projetu
Xefe suku Ainaro Villa hato’o lian hirak ne’e hafoin hamutuk ho Autoridade Munisípiu inklui ekipa PNDS no tékniku sira lansa fatuk dahuluk ba projetu rekonstrusaun refere iha Ainaro Villa Kuarta ne’e
“Tuir ha’u nia hare’e, orsamentu $53 Mill ne’e kanaliza liu husi PNDS, hodi reabilitasaun ba jardin Munisípiu Ainaro maibé orientasaun ne’e husi Presidente Autoridade Munisípiu Ainaro mak ha’u hodi fó apoiu ba PNDS, hodi mobiliza kareta tula rai-henek no fatuk tanba jardin ne’e durante periodu 20 Anos ona mehi atu hare’e ba Ainaro villa ninian, ho ida ne’e mak planu PAM ninian kona-ba orsamentu ne’e ita labele uza ba buat seluk, antes ne’e planu ne’e liu husi PDIM komú orsamentu ne’e tun mai kiik, entaun entrega fali projetu ne’e ba iha PNDS, nune’e hadia fila fali dezeñu atu nune’e bele ajusta hamutuk orsamentu $53 mil ne’e hodi utiliza halo rekonstrusaun ba jardin, no projetu ne’e fulan dezembru 2024 agora tenki entrega ona, tanba ne’e ha’u sei apoiu tékniku sira nune’e iha fulan dezenbru nia laran bele halo inagurasaun, ne’e hatudu katak ita mós bele ona halo dezenvolvimentu ba ita nia rai rasik”. Dehan xefe Suku Ainaro, Agapito Fatima Orleans, kuartu (30/10/2024)
Crisogno Asa Malik, Engeneru ba projetu ne’e hatutan, tuir planu husi nasionál projetu refere tenki termina iha fulan Dezembru ne’e ekipa tekniku sei halo observa durante obra ne’e la’o hodi finaliza iha tempu badak
” Ohin ita tama ona loron 30 fulan outubru 2024, tuir planu husi nasionál katak iha fulan dezenbru agora tenki entrega, nune’e mak ami hanesan tékniku halo kontaktu ho tékniku postu, xefe suku sira, trabaillador sira nune’e hodi finaliza obra ne’e iha tempu badak, tanba trabaillador sira servisu ontime hahú iha 8 oras to’o iha 5 oras, tuir dezeñu ne’ebé mak iha ita sei hasai tia palku haksolok husik halo mamuk, nune’e iha serimonia munisípal nian ita bele tidin tenda, no husi parte sorin ita sei hada fatuk, no husi monumentu ne’e mós ita sei hadia fila fali konstrusaun ne’ebé mak a’at ona, orijinál ita husik nafatin, nune’e mós uma bintang ne’e ita sei tau kadeira no meza atu nune’e ema bele tur “, Engeneru ne’e Grante
Fatin hanesan, Prezidente Autoridade Munisipiu Ainaro Manuela Georina Carmo Bucar Corte-Real hatete, sei la furak no fresku bainhira la halo rekonstrusaun ba jardin sira iha sidade laran, maibe sei furak bainhira Autoridade iha obrigasaun dezenvolve sidade laran, konserva mos ístoria balun
“Hahú halo reabilitasaun ba jardin Munisípiu Ainaro, projeitu ne’e husi PNDS, transfere direita ba iha xefe do suku sira, xefe do suku Ainaro mak hamrik direita ho badae sira, hahú halo konstrusaun, ba fali ita nia jardin sira ne’ebé mak eziste iha Munisípiu Ainaro, ne’e villa ema atu koiñese Munisípiu Ainaro, ne’e ita tenki hadia ita nia sidade ne’e bele sai ita nia Munisípiu ida furak ho ita nia ambiente ida ne’ebé fresku, kapás sei ita nia jardin sira ne’e ita husik hela sabraut ita la kuda ai-funan oan ruma, la halo konstrusaun halo didiak, entaun jardin sira ne’e ladún kapás no la furak, ho ida ne’e mak ohin ita atu hahu ona atu hafurak ita nia jardin ne’e kuandu ema mai karik haree jardin sira ne’e kapás no momentu ne’e sai ona momentu do estadu, entaun ita hanesan Autoridade Munisípiu, iha obrigasaun hadia ita nafatin konserva istória, kona-ba Munisípiu Ainaro, buat sira ne’e hola parte do istória bele atrai ema sira ne’ebé mak mai, iha Munisípiu Ainaro bele hatene nia istória, naturál beleza nia furak, no material ne’ebé mak ita uza hodi halo konstrusaun ba jardin ne’e mai husi material lokál, hanesan fatuk belar, rai-henek”, dehan PAM Ainaro
Tuir Dadus, Orsamentu ba rekornstrusaun Jardin rua iha resintu Ainaro vila maka paklo haksolok oin no Momentu Dom Aleixo, dau-daun ne’e halo ona lansamentu hamutuk dolar amerikanu rihun limanulu-Resin tolu ( $53.00mil), maibe projetu hadia jardin refere hanesan, projetu adisional husi projetu rua seluk, mota Keilelo no Bolmeta ne’ebe planu ba dezenvolve sítiu turízmu, inklui Hortikultura.
Jornalista: Sarah/ Pedrolina/Irene
Editor: Lian Orluli
